|
Mi az a "BAR lista"? A korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése: Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR)
Ki kerülhet fel a banki adóslistára? Az a természetes személy ( adós, adóstárs, vagy akár kezes ), aki a szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.
Honnan tudhatom meg, hogy fenn vagyok-e az adóslistán? A törvény lehetővé teszi a vállalkozói és a lakossági ügyfeleknek is, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk az adóslista, és a törvény rendelkezik arról is, hogy ezt a betekintési jogukat hogyan gyakorolhatják. Évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. A pénzintézeteknek két munkanapon belül el kell juttatnia az úgynevezett ügyféltudakozványt a rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt.-hez, melynek öt napja van arra, hogy válaszoljon a banknak, a bank ezt követően két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet.
Milyen lehetőségeim vannak a listáról történő lekerülésre?
BAR-osként hitelképes vagyok? A bankok üzletszabályzata többnyire nem engedélyezi a BAR listán ( aktív és passzív ) szereplő ügyfelek finanszírozását, néhány pénzintézet azonban szigorú adósminősítés mellett finanszírozhatónak találhat egyes ügyfeleket. A "szocpol"-ról általában... Mekkora az igénybe vehető "szocpol" támogatás összege? 2009. július 1-jét követően LÉK - lakásépítési kedvezmény ( "szocpol" ) nem igényelhető.
A szocpol is teher? Igen. A Magyar Államkincstár javára történik a bejegyzés a tulajdoni lap teher rovatában.
Mennyi ideig terhelt az ingatlan szocpollal? A 2001. után folyósított támogatás 10 éves bejegyzéssel jár. A 10 év lejártát követően a támogatott személynek kell intézkednie a törlésről.
Szocpollal terhelt ingatlanra vehető fel hitel? Többnyire igen, a hitelt folyósító pénzintézet, és a Magyar Államkincstár rendelkezései irányadóak a kérdésben.
Eladhatom a lakásomat, ha a szerzéshez felhasználtam a szocpolt? Fontos tudni, hogy az igénybevett állami támogatások (pl.: szocpol) mértékéig a Magyar Állam elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be az ingatlanra, 10 évre. Ha ezt az ingatlant el szeretné adni vagy cserélni lehetőség van arra, hogy ezt a bejegyzett jelzálogjogot átvigye az új ingatlanra, vagy visszafizesse a kapott támogatás időarányos részét. Állami támogatások Lakásvásárláshoz milyen állami támogatások vehetőek igénybe jelenleg?
I. A kiegészítő kamattámogatás feltételeit nézzük át részletesebben:
Egy lakásvásárláshoz az önerőn felül csak az állami támogatás összege minden bizonnyal nem lesz elegendő, azonban a támogatott hitel piaci hitellel kiegészíthető. A függőszámlán lévő LÉK összeg - korábban igényelt " szocpol", amely az ingatlan eladását követően egy központi számlára befizetésre került - az újonnan vásárolt ingatlanra terhelhető. Az állami kamattámogatott hitel, vagy annak egy része munkáltatói kölcsönnel kiváltható, úgy, mint az eddig igényelt piaci hitelek esetében. A támogatott hitelek mind lakás-előtakarékossággal, mind életbiztosítással kombinálva igényelhetőek, elősegítve ezzel a törlesztő részletek csökkentését, valamint az életbiztosítás nyújtotta kedvező feltételek kihasználását.
II. Lakás-előtakarékosság Miért érdemes lakástakarék szerződést kötni? Mert:
Néhány szóban a lakáshitelről... Milyen hiteltípusok léteznek? Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk a hiteleket: egyrészt az ingatlan alapú hitelekre, másrészt a jövedelem alapú hitelekre. A nagyobb összegű, és kevésbé jövedelemfüggő hitelek általában az ingatlan alapú (jelzálog) hitelek, ezek igényelhetőek államilag támogatott formában - támogatott hitel csak forint alapon volt igényelhető, 2009. július 1-vel felfüggesztésre kerül, új igénylés csak ezen időpontig nyújtható be -, illetve piaci kamatozású hitel formájában. Ezen belül, felhasználásuk célja szerint a főbb hiteltípusok:
Mi a jelzálog hitel?A jelzáloghitelek egyik legfontosabb jellemzője , hogy a pénzintézet az általa adott hitel biztosítékaként egy vagy több önállóan forgalomképes ingatlant kér. A különféle banki hiteltermékek közül ez az egyik legkedveltebb forma a hitelfelvevők körében. Köszönhető ez az alacsony kamatnak, a rugalmas futamidőnek ( 3 - 35 év ) és a törlesztő részletek alakulásának. A legtöbb pénzintézet ragaszkodik az ingatlanfedezet per-, teher- és igénymentességéhez. Minden esetben értékbecslési szakvélemény elkészítése előzi meg a kölcsönszerződést, mely megállapít egy forgalmi és egy hitelbiztosítéki értéket. Ezen értékek bizonyos százalékáig történhet a hitelfelvétel. Ezt terhelhetőségi szintnek nevezzük, mely függ a hitelkonstrukciótól, devizanemtől, az ingatlan fekvésétől, az adós és az esetleges kezesek igazolható jövedelmi viszonyaitól. Létezik néhány hitelkonstrukció a piacon, ahol nem szükséges jövedelmet igazolni és kezest bevonni.
Melyek a deviza hitelek előnyei és hátrányai? A deviza alapú hitel előnye az alacsonyabb kamatszint. Hátránya: az árfolyam és kamat kockázatot teljes mértékben az ügyfél viseli. A bank a kölcsön folyósításakor a deviza vételi , törlesztéskor pedig a magasabb, deviza eladási árfolyamon számol.
Mi a lakásvásárlási hitel? A lakásvásárlási hitel alapvetően egy jelzáloghitel, melyek célja új vagy használt lakás vásárlása, tulajdonjogának megszerzése adásvételi szerződés keretében.
Hogyan változott a kamattámogatás 2009.október 1-től? 2009. július 1-ét követően az állami támogatások rendszerében (lásd 134/2009. Korm.r.) nagyarányú változás állt be:
A lakástámogatási rendszer felfüggesztésének elsődleges indoka a költségvetési kiadások csökkentése volt, valamint egy célzottabb, új támogatási rendszer bevezetése. Eddig kizárólag a megszüntetéseket soroltuk fel. Tekintsük át azonban a jelenleg is igénybe vehető támogatásokat:
A kiegészítő kamattámogatás feltételeit nézzük át részletesebben:
Egy lakásvásárláshoz az önerőn felül csak az állami támogatás összege minden bizonnyal nem lesz elegendő, azonban a támogatott hitel piaci hitellel kiegészíthető. A függőszámlán lévő LÉK összeg - korábban igényelt " szocpol", amely az ingatlan eladását követően egy központi számlára befizetésre került - az újonnan vásárolt ingatlanra terhelhető. Az állami kamattámogatott hitel, vagy annak egy része munkáltatói kölcsönnel kiváltható, úgy, mint az eddig igényelt piaci hitelek esetében.
Milyen hosszú lehet a futamidő?A futamidő 1-35 évig terjedhet az adott bank szabályzatától függően, emellett azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelszerződés végső lejárata az adós 68-75 éves életkorát nem haladhatja meg.
Lehetséges az önerő nélküli vásárlás? Nem. A 361/2009-es kormányrendelet értelmében a hitelfinanszírozásba vont ingatlan piaci értékének HUF alapú hitel esetén max. 75%-a hitelezhető, EUR alapú hitel esetén max. 60%-a, míg egyéb devizanem esetén max. a 45%-a.
Mi tekinthető önerőnek? A saját forrás: készpénz, értékpapír, stb., valamint a kiegészítő ingatlanfedezet. A kezes, készfizető adóstárs nem minősül önerőnek, bevonásuk az adott ügyletbe az adós pozitívabb megítélését jelenti.
Elegendő - e a minimálbér hitel felvételéhez? Igen. Több bank is folyósít minimálbérre, ha az ténylegesen igazolható.
Milyen devizanemben igényelhetők hitelek? Jelenleg mind a lakáscélú-, mind a szabad felhasználású hitelek - néhány speciális terméktől eltekintve - forintban (HUF) és euróban (EUR) igényelhetők.
2009. július elsejét követően ez a támogatási forma is felfüggesztésre került. Jelenleg nem igényelhető.
Mekkora a felvehető kölcsönösszeg alsó és felső határa? Bankonként és hiteltermékenként eltérő a finanszírozhatóság mértéke, szinte minden esetben jövedelemfüggő. Új és használt lakásnál egyaránt a piaci érték max. 75%-a hitelezhető HUF alapon, 60%-a EUR alapon, míg egyéb devizanemben max. a 45%-a. Itt érdemes megjegyezni, hogy lízing finanszírozás keretében ezen értékek magasabbak - HUF alapon a piaci érték 80%-a, EUR alapon a 65%-a, egyéb devizanem esetén 50%-a hitelezhető - tehát a kevesebb önerővel rendelkező ügyfélnek célszerűbb lízingelnie.
Mit jelent a " türelmi idő "? A türelmi idő a futamidőn belül az az időszak, amely alatt nem kell a bank részére tőkét törleszteni, kizárólag a kamatot és a kezelési költséget kell megfizetni. Az elmaradt tőkerészt a futamidő hátralévő részében egyenlő arányban kell törleszteni.
Mit jelent a kamatperiódus? Az a - általában a folyósítási időponttól számított - hónapokban megadott időszak, amely alatt a kamat összegszerű mértéke nem változik. A kamatperiódus hosszát a hitelszerződés rögzíti, általában 3, 6, 12 hónapos időtartamot említhetünk, ettől eltérő lehet az államilag támogatott hitelek kamatperiódusa. A kamatperiódus leteltét követően a bank - az adott piaci körülményekhez igazodva - a szerződésben meghatározott kamat mértékét megváltoztathatja, devizahitelek esetében az árfolyammozgás mellett ez a tényező is befolyásolhatja a havonta fizetendő törlesztő részletet.
Milyen és mennyi költséget kell fizetni hitelfelvételkor? A hitelfelvételhez kapcsolódó egyszeri költségek igen eltérőek lehetnek A díjak elnevezése és annak mértéke akár bankonként különbözhet. A hitelkérelemhez , szerződéskötéshez és a folyósításhoz kapcsolódó díjakat a bankok aktuális hirdetménye tartalmazza. Általában a következő díjak felmerülésével számolhatunk: - értékbecslési díj Ezen kívül számítanunk kell az adott banknál nyitandó lakossági folyószámla költségeire is.
Kinek folyósítja a bank a kölcsönösszeget? Lakásvásárlási célú hitelek esetében az eladó adásvételi szerződésben meghatározott folyószámlájára vagy ügyvédi letéti számlára folyósítja a kölcsönösszeget. Szabad felhasználású és építési célú hitelek esetében a hiteligénylő számlájára történik a folyósítás.
A futamidő alatt bármikor lehetőség nyílik teljes vagy részleges előtörlesztésre. Ennek díját az aktuális hirdetmény tartalmazza. Bankonként változó mértékű (0% - 2%).
Mi a jelzálog?A jelzálogjog célja a biztosítéknyújtás, mely az adós teljesítési készségét, vagy a teljesítőképességét erősíti. A zálog nemcsak ösztönöz, de dologi jellegű fedezetet is nyújt: a jogosult a követelés biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Zálogjog szerződés, jogszabály, illetve bírósági határozat alapján keletkezhet. A zálogjog járulékos jog, ami valamely főköveteléshez tapad. A követelésen túl kiterjed annak kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire és az elzálogosított dologra fordított szükséges költségekre is. Ha a főkövetelés valamilyen oknál fogva megszűnik, akkor a zálogjog is megszűnik. Zálogszerződéssel a kötelezett enged zálogjogot a jogosultnak, de a zálogjog keletkezéséhez ezen felül egyéb jogcselekményekre is szükség van, így jelzálog esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzési engedély megadására. A zálogjogosult nem szerez tulajdonjogot az ingatlanban.
Miért van szükség a hitel és jelzálog szerződés közokiratba foglalására? A bank a kielégítési jogának megnyíltával ( adós nem fizeti tartozását ), a tartozás elismerő közokirat birtokában az ingatlan külön eljárás nélkül, azonnal végrehajtható.
Miért szükséges az értékbecslés? Az ingatlan értékbecslés célja, hogy az ingatlan adottságai, a környezeti és ingatlanpiaci tényezők és szakmai szempontok alapján az ingatlan reális értékét mutassa. Mit jelent a hitelbiztosítéki érték?Az értékbecslés során az ingatlan forgalmi értékéből megállapított, a forgalmi értéknél 5-20%-kal alacsonyabb érték. Nagysága függ a vizsgált ingatlan típusától, elhelyezkedésétől, minőségétől, műszaki állapotától, fekvésétől, értékesíthetőségétől, stb. A titokzatos lízingről... Amit érdemes tudni: - lakásvásárlási hitel felvétele esetén az ingatlan tulajdonjoga a vételár maradéktalan megfizetése esetén a vevőre száll, míg - ingatlanlízing igénylése esetén a lízingcég lízingszerződést köt a lízingbe vevővel, majd adás-vételi szerződés keretében megvásárolja a kiválasztott ingatlant és használatba adja az ügyfélnek. A teljes lízingdíj és az egyéb költségek megfizetését követően az ingatlan a lízingbe vevő - ti. az ügyfél - tulajdonába kerül. Mérlegelendő:
és még számtalan tényező, amelynek figyelembe vételével érdemes meghozni a döntést!
Gyakori kérdésekről bővebben:Mi a lízing?A lízing egy finanszírozási forma, melyben keverednek a bérlet és az adásvétel elemei. A lízingügylet szereplői a lízingbe vevő és a lízingbe adó , akik egymással lízingszerződést kötnek. Ennek pontos tartalma függ attól, hogy a lízing melyik típusáról (pénzügyi vagy operatív lízing) beszélünk.A lízingszerződés központi eleme a lízingtárgy, mely sokféle lehet, attól függően, hogy a lízingbe vevő (aki lehet magánszemély vagy egy vállalkozás) mit kíván finanszíroztatni. Magyarországon a leggyakoribb az autólízing, de lehet lízingelni ingatlant, termelő-berendezést, gépeket, műszereket. A lízingbe adó ezt az adott tárgyat megvásárolja és használatát átengedi a lízingbe vevőnek, aki cserébe ezért a használati jogért meghatározott ideig lízingdíjat fizet. Hogy a futamidő végén pontosan mi történik, az függ a lízing típusától: a lízingtárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, vagy a használati jog visszakerülhet a lízingbe adóhoz, aki ebben az esetben a tárgyat újra lízingbe adhatja. Mi a lakáslízing?A lakáslízing az a pénzügyi tevékenység, amelynek során a lízingbe adó a lakás tulajdonjogát a lízingbe vevő megbízásából azzal a céllal szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő egy előre meghatározott, és szerződésbe foglalt időtartamig használja havonta fizetendő (bérleti díjnak is nevezhető) díj ellenében. Gyakorlatilag egy tartós, hosszú távú bérleti szerződésként is felfogható. Az eladásra szánt ingatlanokat, így ha nem tudjuk, vagy nem szándékozunk megvenni, viszont bérelni szeretnénk huzamosabb ideig, akkor ezt ebben a konstrukcióban megtehetjük. Előnye, egy bérleti jogviszonnyal szemben, hogy a futamidő végén az ingatlan birtokunkba kerülhet. Milyen lakáslízing konstrukciók vannak?A nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing.
Ki lízingelhet?Minden cselekvőképes, 18. életévét betöltött devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy, attól függetlenül, hogy rendelkezik-e lakástulajdonnal.
Állami támogatások és a lízing:Állami támogatás lízingelt lakásingatlan esetében nem vehető igénybe, hiszen az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő nem szerzi meg.
Milyen ingatlanra vehető igénybe?Magyarország területén lévő per-, teher- és igénymentes, valamint önállóan forgalomképes új és használt lakóingatlan (családi ház, társasházi lakás, sorház, üdülő), valamint az ingatlanhoz tartozó garázs és tároló. Kereskedelmi ingatlanok. Terhelt ingatlan: hitelkiváltással megoldható.
Hogyan történik a bírálat?Jövedelem alapon: megfelelő jövedelem mellett ( akár lízingtárs bevonásával ), maximum azonban a 361/2009-es kormányrendeletben meghatározott mértékig, HUF alapon a piaci érték 80%-a, EUR alapon a 65%-a, egyéb devizanem esetén 50%-a hitelezhető. Fedezet alapon: minimálbér igazolása mellett is igényelhető, alacsonyabb a finanszírozás mértéke, mint jövedelem alapon.
Lehetséges az önerő nélküli lízingelés?Nem. Ez a lehetőség a 361/2009-es kormányrendelet hatályba lépését követően ( 2010. március 1. ) megszűnt. A finanszírozás felső határa az ingatlan piaci értékének maximum 80%-a lehet HUF alapon, 65%-a EUR alapon és 50%-a minden más devizanemben. A finanszírozáshoz szükséges önerőt ugyanúgy, mint hitelek esetében saját forrás ( készpénz ) és kiegészítő ingatlanfedezet bevonásával lehet bemutatni. Adóstárs, illetve lízingtárs bevonására továbbra is van lehetőség, azonban ez csak a finanszírozás minőségéhez járul hozzá ( jövedelem alapon maximális terhelhetőség ), de nem léphetőek át a kormányrendeletben megszabott határértékek. Milyen hosszú lehet a futamidő lízing esetén?Min. 5, max. 35 év.
Mennyi idős lehet a lízingbevevő a szerződés lejártakor?A lakáshitelekkel ellentétben bármilyen idős is lehet, lízingörökös megjelölése szükséges.
Mi a maradványérték?A maradványérték a bruttó vételár százalékában meghatározott összeg, melyet az ügyfélnek a futamidő végén egy összegben kell megfizetnie. Ez egy halasztott tőketörlesztés, azt viszont érdemes tudni, hogy ezen tőke kamatát a futamidő alatt fizetni kell.
Milyen költségekre lehet számítani a szerződés létrejöttekor?Értékbecslés, szerződéskötési díj, ügyvédi díj, közjegyzői okiratba foglalás díja, földhivatali eljárás díja, illeték. Ezen díjtételek a konkrét termékek függvényében változhatnak.
Lízing esetén miért kell kétszer illetéket fizetni?Ingatlanlízing igénylése esetén a lízingbe adó lízingszerződést köt a lízingbe vevővel, majd adás-vételi szerződés keretében megvásárolja a kiválasztott ingatlant és használatba adja az ügyfélnek. 1. illeték: a lízingbe adó illetéke, melyet a lízingbe vevőre hárít át. Általában 2%-kal számolhatunk. Esedékessége : szerződéskötéskor. 2. illeték: a lízingbe vevő illetéke:
A lízing előnyei:
És hátrányai:
Ha megszűnik az albérleti támogatás.. : Többször felmerülő kérdés, előre nem lehet látni a jövőbeni lehetőségeket, de amit biztosan enged a lízingbe adók üzletszabályzata:
Cégeknek megéri az ingatlan lízing?A mikro- és kisvállalkozások a lízingbe vett ingatlan után különböző költségeket számolhatnak el. A lízingszerződés megkötésekor egyszeri díjak lépnek fel: az értékbecslés díja, a közjegyzői díj, a folyósítási díj, a szerződéskötési díj, az illeték, illetve a helyszíni szemle díja. A lízingszerződés futamideje során pedig havi, rendszeresen elszámolható költségek jelentkeznek: a kamat és a kezelési költségek, valamint a lízingtárgy amortizációja, azaz értékcsökkenési leírása. E költségek elszámolása csökkenti a cégek adóalapját. Egyéb fontos, hiteles kérdésekről... Mit jelent a hitelkiváltás?Egy, vagy több fennálló tartozás visszafizetése (áruhitel, személyi kölcsön., a finanszírozó pénzintézet részére egy új hitel felvételével . Ez általában jelzáloghitellel oldható meg, amely a szabad felhasználású hitelhez hasonló konstrukció.
Mi a különbség a szabad felhasználású jelzáloghitel és a hitelkiváltás között?A hitelkiváltás során a kérelem elbírálásánál nem veszik figyelembe kiadásként az ügyfél meglévő tartozásainak törlesztőrészletét, ha igazoltan a fennálló tartozások törlesztésére használja fel az új hitelt. Szabad felhasználású hitel igénylése esetén előfordulhat, hogy a fennálló tartozások és az új hitel törlesztő részlete meghaladja a fizetőképességet, így a kérelem elutasításra kerül.
Mi a hitelkiváltás menete? A fennálló tartozásokról már a kérelem benyújtásakor igazolást kér a bank. Az igazolás a tartozás összegét, annak járulékos költségeit, illetve az adós fizetési hajlandóságát is tartalmazza - lejárt tartozás nem váltható ki! Szerződéskötést követően a bank a folyósítási feltételek teljesítése esetén az új hitelből törleszti a régi tartozást, majd igazolást kér az előző pénzintézettől a tartozás rendezéséről, valamint - ha voltak - a jelzálog és egyéb jogok törléséről is.
Lakáshitel kiváltható jobb kamatozású lakáshitellel? Igen, vannak olyan hiteltermékek, melyekkel kedvezőbb lakáshitelre válthat, sőt a lakáshitel mellé szabad felhasználású hitelt is igényelhet egy eljárás keretén belül, amennyiben a felvenni kívánt hitel összege nem haladja meg az ingatlan maximális terhelhetőségét.
Mennyi hitelt lehet felvenni a kiváltandó hitelen felül?A felvehető hitel nagyságát az ingatlan értéke, a jövedelem, életkor, futamidő és még számos tényező befolyásolja. A bankok jövedelemvizsgálattal az ingatlan hitelbiztosítéki értékének a 60-100%-ig, de minden esetben a 361/2009-es kormányrendeletben megszabott mértékig hiteleznek: hitelfinanszírozásba vont ingatlan piaci értékének HUF alapú hitel esetén max. 75%-a hitelezhető, EUR alapú hitel esetén max. 60%-a, míg egyéb devizanem esetén max. a 45%-a.
Mi a deviza alapú hitel? A deviza alapú hitel olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg, a jelenlegi banki gyakorlat szerint jellemzően EUR-ban, kevés kivétellel CHF-ban. Deviza alapú hitelek esetében tehát az ügyfél hiteltartozása és a törlesztő részletek nagysága devizában van nyilvántartva, az ügyfél devizában tartozik a bank felé.
Milyen kockázatai vannak a deviza alapú hiteleknek? A támogatott és a piaci forint hiteleknél megszokott dolog, hogy a kamat és a kezelési költség változása maga után vonja a törlesztő részletek változását is. A deviza alapú hitelek törlesztő részlete azonban más okból is változhat: a devizában nyilvántartott törlesztő részlet forintra történő átváltásakor számolni kell az árfolyamkockázattal. Jól tudjuk, hogy kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, abban az esetben valószínűleg a devizahitel kamatának növekedésével is számolni kell. Devizakölcsön igénylésekor ajánlatos figyelembe venni azt is, hogy a forint és a kölcsön devizaneme közötti kamatkülönbözet csak a kamatperiódus ideje alatt fix. A futamidő alatt mind a forint-, mind a devizakamatok változhatnak, és előfordulhat, hogy a jelenlegi forint-deviza kamatszint közötti különbözet mérséklődik. Végül nagy kockázatot rejt a devizában történő eladósodás a hitel idő előtti visszafizetésénél is. A devizában nyilvántartott tartozás egy magas árfolyamszint mellett extrém esetben azt is eredményezheti, hogy a kiváltás napján több a tartozás, mint az eredetileg felvett hitel.
Deviza, vagy forint alapú hitelt vegyek fel? A devizahitelek népszerűségének oka az, hogy kamatuk alacsonyabb a forint hitelek kamatánál - az EUR, CHF, JPY, stb. devizák irányadó kamatszintje (az adott ország nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb a forint irányadó kamatánál- , így a törlesztő részlet is alacsonyabb. Deviza alapú kölcsön felvétele esetén az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli. A deviza alapon, de forintban igényelt kölcsönt a Bank az aktuális árfolyamon számítja át devizára. Deviza alapú kölcsön esetén devizában tartja nyilván a bank a tartozást. A folyósításra kerülő deviza összegét a szerződéskötéskor, vagy a folyósításkor érvényes deviza átváltási árfolyamon határozza meg a Bank. Így a folyósításra kerülő devizaösszeg annál kevesebb lesz, minél több forintot ér egy devizaegység a szerződéskötéskor, illetve a folyósításkor (a forint gyenge az adott devizához képest), de jóval több is lehet a forint erősödése következtében. Visszafizetéskor éppen fordítva jár jobban: a devizában meghatározott törlesztő részletet akkor tudja a legolcsóbban átváltani forintról a kölcsön devizanemére, ha egy devizaegységért minél kevesebb forintot kell kiadni (a forint erős az adott devizához képest). Amennyiben Önnek forintban képződik a jövedelme, akkor a devizában fennálló tartozásának törlesztéséhez a forint jövedelméből kell gondoskodnia. Ez azt jelenti, hogy a devizakölcsön törlesztéséhez/visszafizetéséhez forintot kell a kölcsön devizanemére átváltania (konvertálnia). A devizában meghatározott törlesztés forintban kifejezett összegét az aktuális forint/deviza átváltási árfolyam mértéke határozza meg. Az árfolyam a devizapiaci körülmények változása miatt szinte állandóan változik: hol kisebb, hol nagyobb mértékben; egy devizaegységért hol több, hol kevesebb forintot kell fizetni. Ezért az Ön Bankkal szemben devizában fennálló tartozásának, illetve a devizában meghatározott törlesztésének forintra átszámolt összege az árfolyam változásával együtt módosul. Ez az árfolyamváltozás az Ön számára kockázatot jelent (hiszen ezeket az ingadozásokat nem lehet előre kiszámítani), ezt a kockázatot nevezik árfolyamkockázatnak
Mi a THM?Teljes Hiteldíj Mutató, a bankok egyes hiteleit teszi összehasonlíthatóvá, törvényi előírás szerint. A THM a hitellel kapcsolatos összes költséget mutatja meg százalékos formában, egy éves időszakra vonatkozóan, tehát nem csak a kamatot és a kezelési költséget (ilyen költség lehet még pl. a folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, hitelbírálati díj, stb.). A devizahitelek THM-je tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségéből eredő költséget és az egyes bankok által alkalmazott külön átváltási ( konverziós ) díjat is. A THM lakáscélú hitelek esetében egységesen 5 millió forintos, 20 éves futamidejű hitelre vonatkozik. Másféle hitelnél az azonos futamidejű hitelek THM-je hasonlítható össze reálisan. |